Amit a mosószerektől tudni kell...



Egy fontos dologgal kezdeném, amit sokan tudnak, mégis mindíg elfelejtik: A mosószerek nagymértékben terhelik környezetünket a bennük lévő vegyi anyagok miatt. Ezenkívül a szintetikus mosószerek szerepe allergiás tünetek kiváltásában is bizonyított.

Az emberek általában a kelleténél nagyobb mennyiségű mosóport használnak a tisztább ruha reményében. Sajnos sokszor a gyártók is, eladási érdekek miatt, a szükségesnél nagyobb mennyiség használatát javasolják. Úgy válaszd vásárláskor a mosószert, hogy a lehető legkevesebb szintetikus, vegyi anyagot, adalékanyagot (anionos, nemionos tenzid, foszfát, fehérítő...stb) tartalmazza! Nem a márka a fontos, hanem az, hogy milyen módszerrel mosunk!

Mosószer összetétele



  • Tenzidek
  • Vízlágyítók
  • Lúgok
  • Vázanyagok
  • Enzimek
  • Oxidatív fehérítőszerek
  • Optikai fehérítőszerek

    A tenzidek felületaktív anyagok, melyek a mosópor legfontosabb összetevői. A tenzid erősebb kapcsolatot létesít a textillel, mint a kosz, beékelődik a kettő közé és leválasztja, majd szétoszlatja a szennyeződést. Az anionaktív tenzidek jó mosóhatással rendelkeznek, viszont érzékenyek a vízkeménységre, ezért vízlágyítót kevernek hozzá. A nemionos tenzidek alacsony hőmérsékleten is megfelelő mosóhatást fejtenek ki és a víz keménységére sem érzékenyek. Természetes, illetve viszonylag szelíd előállítású tenzid a szappan, melynek reszeléke kézi és gépi mosáshoz is jó.
    A mosópor hatékonysága és a mosógép élettartama szempontjából igen lényeges a hálózati víz minősége. A magyar háztartások többségében magas a víz mész-, kalcium illetve magnéziumtartalma, hétköznapi nyelven ezt kemény víznek hívjuk. Ezek koncentrációjától függően megkülönböztetünk lágy, közepesen kemény, kemény és nagyon kemény fokozatokat. A lakóhelyed vízkeménységi adatait a Vízművektől tudhatod meg.
    Azért van szükség a vízlágyításra, mert a mosóporok összetevői (pl. anionos tenzidek) kemény vízben oldhatatlan csapadékot képeznek a kálcium- és magnézium ionokkal, és ezáltal a mosószerek hatékonysága csökken. Ugyanerre az okra vezethető vissza a vízkő kialakulása is, amely a mosógép élettartamát rövidíti meg. A forgalmazott vízlágyítók, vízkőoldók arrogáns oldószerek, és mosógépeink gumi és műanyag alkatrészeit roncsolják. A mosógép fűtőszálának vízkövesedését környezetbarát módon is megelőzhetjük a már említett ecetes öblítéssel. Vízlágyításra leginkább foszfátot használnak, amely a természetes vizekben növeli a tápanyagkínálatot, az elszaporodott vízinövények elfogyasztják a vízben oldott oxigént. A kialakuló oxigénhiány miatt a halak és más vízi élőlények elpusztulnak (eutrofizáció-vízvirágzás). A foszfáttartalom Magyarországon a mosószerszabvány által

    szabályozott, a következők szerint:



  • Környezetbarát: 0-7% foszfáttartalom

  • Környezetkímélő: max. 15% foszfáttartalom

  • Megengedett: max. 20% foszfáttartalom

    A foszfátot zeolit is helyettesítheti, mely kevésbé terheli a környezetet. A legkörnyezetkímélőbb megoldás a mosószóda használata.

    A lúgok zsíroldó hatásuk miatt kerülnek a mosószerekbe, legismertebb képviselőjük a mosószóda. Mosószódával vizet lágyítani és (magában, szappanpehellyel vagy mosóporral keverve) mosni is lehet. A mosószódára való áttérést - környezetbarát mivoltán kívül - gyakran az is indokolja, hogy a mosóporoktól a babák kiütésesek lesznek. A foszfátos tisztítószerek és a drágább vízlágyítók helyettesítésére is alkalmas. Ahol kemény a vezetékes víz, ott is elég vízlágyítóként egy evőkanál mosószóda, és persze a lágy vízhez javasolt mennyiségű mosószer a gépbe.

    A vázanyagok megakadályozzák, hogy a mosópor összeálljon, hogy lúgossága semlegesítődjön, és általában fokozzák a vízlágyító hatást. A polifoszfát a leggyakoribb vázanyag. A foszfáthoz hasonlóan a vizek eutrofizációjához vezet.

    Az enzimes, úgynevezett "bio" mosóporok enzimtartalma 60°C feletti hőmérsékleten lebomlik még azelőtt, hogy eltávolítaná a fehérje- és szénhidrát foltokat. Forró vizes programhoz ezért ne használj ilyen mosóporokat!

    Oxidatív fehérítőszerként a mosóporokban leggyakrabban nátrium-perborátot használnak, amelynek fehérítő hatása 60°C felett érvényesül a legjobban. A felszabaduló oxigén roncsolja a vér-, bor-, és gyümölcsfoltokat, elpusztítja a kórokozókat, tehát fertőtlenít is. 60°C-nál hidegebb vízben fölösleges használni, mert fehérítő hatása kihasználatlan marad.

    Az optikai fehérítők szerves vegyületek, amelyek a színezékekhez hasonlóan megkötődnek a textílián. Elnyelik az ibolyántúli sugárzást, és kék fényt bocsátanak ki, ezzel kioltják a fehérneműk sárgás színárnyalatát. A ruha ragyogó fehérnek látszik, de ez nincs összefüggésben tisztaságával. Alkalmazásuk teljesen felesleges.

    A mosószerek segédanyagai akadályozzák a túlzott mértékű habképződést, elősegítik a szennylebegtetést, szintetikusan vagy természetesen illatosítanak, vagy töltőanyagok, melyek szerepe a forma megtartása. Felesleges terhet jelentenek a környezetnek, a pénztárcának, és a csomag cipelőjének. A szintetikus mosószerek 30 %- a töltőanyag.